Ma 2020. 02. 26., szerda, Edina napja van. Holnap Ákos, Bátor napja lesz.
NAVA kereső:

 

 

<

2020. Február

>

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

 

 

 

 

 

01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

 

Zalalövőn éltek, dolgoztak

 

Beer Ferenc, Dr. római katolikus pap, plébános
Zalalövőn 1987-1989 között volt plébános.
Forrás: 
A zalalövői Szent László király plébánia honlapja (letöltés 2014.02.23.)


Bender Adolf izraelita főrabbi
Székesfehérvárott született 1876-ban. A pozsonyi rabbiképző elvégzése után 1901-ben Túrkevén választották meg rabbihelyettessé, majd 1904-ben a zalalövői izraelita hitközség választotta meg rabbijává. Hitszónoklatait összegyűjtve könyben jelentette meg és fiatalabb korában vallásos tárgyú cikkeket írt zsidó felekezeti lapokba. Tagja volt az Országos Rabbiegyesületnek. A zalalövői zsidó hitközséget 1790-ben alapították, amely időről már anyakönyvi bejegyzések vannak.
Forrás: Békássy Jenő:  Zala vármegye feltámadása Trianon után Bp. : Hungaria, 1930. 223. oldal; Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 162.oldal


Berta Sándor római katolikus pap, plébános
Zalalövőn 1954-1961 között volt plébános.
Forrás: A zalalövői Szent László király plébánia honlapja (letöltés 2014.02.23.)


 

Czencz Géza földbirtokos
1883-ban született Osffyasszonyfa. Középiskolái elvégzése után gazdálkodni  kezdett régi családi birtokán. Az elsőháborúban a 48. gyalogezred kötelékében az olasz és szerb fronton 28 hónapot harcolt. Leszerelése után 1919-től számos egyesület vezető tagja és pártfogója volt, többek közt elnöke a levente egyesületnek, a NEP helyi csoportjának. Felesége Nagy Ilona volt. 

Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 162.oldal


Deutsch Árpádkereskedő, az izraelita hitközség elnöke
Lentiben 1890 március 23-án született. Iskoláit Vasvárott végezte. 1911-ben bevonult a 48. közös gyalogezredhez, itt érte a világháború kitörése, amikor is a szerb harctérre ment. Résztvett a montenegrói, olasz és a tiroli harcokban és egyszer sebesült.
1920-ban önállósította magát Zalalövőn mint kereskedő, ahol 1926-ban az izraelita hitközség alelnökké, majd 1929-ben egyhangúlag elnökké választotta. "Üzlete szolid és dúsan felszerelt raktára kielégít a község és a környék szükségleteit."- írják róla 
Békássy Jenő:  Zala vármegye feltámadása Trianon után ( Bp. : Hungaria, 1930. 222. oldal) című forrásként is használt kötetben.


Dobruczky Sándor postamester
1899-bwn született Zalalövőn. Gimnáziumi érettségit 1917-ben Zalaegerszegen tette le. Működését Zalaegerszegen mint gyakornok kezdte, majd a budapesti 74. postahivatalhoz osztották be. 
1917-ben részt vett a háborúban a 19. és 24. vadászoknál, majd olasz fogságba került, ahonnan 1919 októberében tért vissza, mint önkéntes tizedes.1924 végén átvette át a zalalövői posta vezetését, 1925-től postamesterként. Felesége Marichs Irén volt.
Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 162.oldal


Feiszt Ottó erdész, vadász
Életrajzából idézünk: „A hatvanas évek elején a Somló melletti Dobára költöztünk, ahol az Erdődy birtokon kialakított tüdőszanatórium gyönyörű parkjában, tavainál és a noszlopi erdőkben olyan gyermekkalandokat éltem át, ami végleges elhatározásra juttatott. A Győri Bencés Gimnáziumban tett érettségi után nem is jelöltem meg más felsőoktatási intézményt a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen kívül felvételi kérelmemben.
1975-ben erdőmérnöki oklevelet szereztem, és azóta Zala megyében élek. 1981-ben vadgazdálkodási szakmérnök lettem Gödöllőn. Bár 1975 óta, mint a Salomvár-Zalaháshágyi MTSZ erdészeti ágazatvezetője rendelkeztem szolgálati fegyverrel, első vadászjegyemet mégis csak 1981-ben válthattam ki. Azóta vagyok a Zalalövői Egyetértés - korábban Tanácsi Dolgozók - Vadásztársaság tagja, illetve 1982-83-ban vadászmestere. Vezetésemmel kezdtük elsőként Zalában a vadréce félintenzív, majd intenzív tenyésztését, vadásztatását Ozmánbükön.
1984-től kinevezést kaptam a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál vadászati felügyelő munkakörbe. Mint a Zalaerdő vadgazdálkodásának vezetője, felejthetetlen évtizedet töltöttem el a szépséges zalai erdőkben, annak vadjairól gondoskodva. Ez idő tájt sport- és hivatásos vadászként a magyar vadgazdálkodás kiemelkedő eredményeinek voltam tanúja, részese és résztvevője.... A vadászati közéletben 1990 óta veszek részt, akkor lettem a MAVOSZ megyei küldötte, illetve a Zala Megyei Vadászszövetségé az OMVV újraalakulásakor. 1995-től az Országos Elnökség tagja, majd 2000-től az OMVV vadgazdálkodási alelnöke vagyok. Az 1997-ben alakult Országos Magyar Vadászkamara hivatásos vadászi oldalán alelnökké választottak. Elnöki tisztséget töltök be az Országos Erdészeti Egyesület Nagykanizsai Helyi Csoportjában, valamint a Vadgazdálkodási Szakosztályában és a Magyar Vérebegyletben is.”
Forrás: Millenniumi Vadászati Almanach. Természetvédelem, vadállomány, vadgazdálkodás, vadászat és vadászok Zalában (szerk. Dr. Baráth László, Feiszt Ottó) Pécs : Krónika K., 2001. 275.o.


Gálhidi Sándor római katolikus pap, plébános
Zalalövőn 1989-2007 között volt plébános.
Forrás: A zalalövői Szent László király plébánia honlapja (letöltés 2014.02.23.)


Gerő Károly orvos (1855 k- Zalalövő, 1913. június 16.). 
Izrealita vallású volt


Göcze István római katolikus pap
Zalalövőn 1961-1966 között volt plébános.

Forrás: A zalalövői Szent László király plébánia honlapja (letöltés 2014.02.23.) 


Gonarj Gergely tanító
1898-ban született Ungvárott. A tanítóképzőt is itt végezte el 1916-ban. 1920-tól tanított Zalalövőn. Az első világháborúban a 12. honvéd gyalogezredben szolgált, 19 hónapig volt az olasz fronton. A tanítóság mellett az iskolán kívüli népművelés előadói, és a dalárda karmesteri, továbbá a  hitelszövetkezet ügyvezetői feladatait is ellátta. Neje Karlovits Mária volt.

Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 162.oldal


Grünbaum nagykereskedő család
Az üzletet 1887-ben Grünbaum Zsigmond alapította. 1917-ig  vezette az alapító, majd 1932-ig évig ennek fia, Grünbaum Géza. Az ő halála után az üzletet özvegye vezeti. Az üzlet körébe tartozott a gabona- és terménykereskedés, a mint ilyen, ez volt a legrégibb  üzlet Zalalövőn.
Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 162.oldal


Hilmayer téglagyáros család
Hilmayer Zsigmond Körmenden született 1876-ban. Zalalövőn 1904-ben telepedett le, ahol üzlete mellett gőz téglagyárat létesített. Üzeme az 1930-as években 40-45 munkást foglalkozott, ekkor egymillió darab téglát és 300.000 darab fedő-cseret gyártott. Az 1919-es kommün alatt a csőcselék ki akarta fosztani a vagyonosabb zsidókat, de a frontról hazatérő katonák ezt megakadályozták. Hosszú időn keresztül rendes tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnakés a község képviselőtestületének.
1907-ben Zalalövőnszületett fia, Hilmayer Mikós 
Iskoláit Nagykanizsán végezte. Érettségi után apja üzletében szerzett kereskedelmi és ipari gyakorlatot. 1931-ben vette át apja üzletét.  Felesége: Weisz Jolán volt.
Forrás: Békássy Jenő:  Zala vármegye feltámadása Trianon után Bp. : Hungaria, 1930. 222.; Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 162.oldal


Huszi Sándor férfi szabó, ipartestületi jegyző
1906-ban született Felsőőrön. 3 középiskolát és tanoncképzőt végzett. 1924-ben szabadult fel és 9 évig mint segéd Budapesten dolgozott. 1931-ben vált önálló szabóvá Zalalövőn. Felesége Horváth Katalin volt.

Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 162.oldal


Kálmán Vilmos rőfös és vegyes kereskedő
1890-ben született Csabrendeken, iskoláit is ott végezte, majd kitanulta a kereskedői pályát. 
1911-ben bevonult a 48. gyalogezredhez, az orosz és olasz 34 hónapig volt a fronton, háromszor sebesült. Segédként 1923-ig dolgozott, akkor önállósította magát. 1926 óta működött Zalalövőn. Felesége Scheier Irma Irén volt. Az 1930-as években a zalalövői hitközség elnöke tisztét is betöltötte.
Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 163.oldal


Keszei Imre római katolikus pap 
1934-től 1952-ig volt Zalalövő plébánosa.
Forrás: A zalalövői Szent László király plébánia honlapja (letöltés 2014.02.23.)


Kovács Lajos tűzoltófőparancsnok 
Zalalövőn született 1897 november 1-én. Ugyanitt végezte iskoláit is, majd az édesatyja birtokán gazdálkodással foglalkozott. 1915 október 14-én a 48. közös gyalogezredhez vonult be, ahonnan az olasz harctérre vezényelték és ott megsebesült. Tíz éve tagja a Tűzoltótestületnek, előbb mint szakaszparancsnok, majd alparancsnok és 1930 elején tűzoltófőparancsnokká választották. A Tűzoltótestület 1885-ben alakult. Főparancsnok-sága alatt előadásokat, rendszeres kivonulásokat rendez és gyakorlatokat tart. A Polgári Lövészegyesület tagja. 
Forrás: Békássy Jenő:  Zala vármegye feltámadása Trianon után Bp. : Hungaria, 1930. 223.


Kovács Lajos Bánk, Dr.  római katolikus pap, plébános
1964-66 között káplánja, majd 1966-tól 1987-ig plébánosa volt Zalalövőnek.

Forrás: A zalalövői Szent László király plébánia honlapja (letöltés 2014.02.23.)

 


László Henrik, Dr., körorvos
Szentlászlón (Somogy m.) született 1887 január 24-én, középiskoIáit Kaposvárott végezte 1906-ban, az egyetemet pedig Budapesten. Diplomát 1911-ben szerzett. 1913-ban Zalalövőn megválasztották körorvosnak, azonban a világháború alatt 1914 július 20-tól 1918 nov. 3-ig a cs. és kir. 3. boszniai és hercegovinai gyalogezred kötelékében mint főorvos teljesített hadikórházi szolgálatot. A világháború után ismét elfoglalta Zalalövőn körorvosi tisztét. Sokat tett a község közegészségügye érdekében, előadásokat, és az anya- és csecsemővédelem szolgálatában oktató tanfolyamot tartott szülésznők részére rendszeresen. Az Orvosszövetség tagja és a Társadalombiztosító Intézet orvosa volt.

Forrás: Békássy Jenő:  Zala vármegye feltámadása Trianon után Bp. : Hungaria, 1930. 223.


Lebanovits Sándor orvos (1854 körül - Zalalövő, 1917. május)
1917. május 18-án temették.


 

Mátyás László római katolikus pap
1934-ben volt Zalalövő plébánosa
Forrás: A zalalövői Szent László király plébánia honlapja (letöltés 2014.02.23.)


Meider Jenő gabonakereskedő
1898-ban Barabásszegen született. Zalaegerszegen tett kereskedelmi érettségit, majd fa-és gabonakereskedéssel foglalkozott. 1915-től 1918-ig a 48. gyalogezred kötelékében mint hadapródjelölt őrmester teljesített szolgálatot. 1929-ben lett önálló Zalalövőn, üzeme közepes méretű volt.

Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 163.oldal


Moller Miklós Dr. fogorvos, földbirtoko
1891-ben született Balatonfüreden. Orvosi diplomát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen nyert. Az első világháború alatt a 33. helyőrségi kórházban teljesített szolgálatot,1919 után a 6. helyőrségi kórház vezetését kapta meg. 1933-ig Budapesten folytatott magánpraxist, majd Zalalövőn telepedett le. Nagy eredménye nyel űzi a motoros sportot. Több versenyen nyert díjat. Felesége Ács Aranka volt. 

Zalalövő Községi Forradalmi Tanács tagja volt 1956. október 27-én.
Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 163.oldal
Forrás:  Csomor Erzsébet, Kapiller Imre: 56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958. Zalaegerszeg, 1996. Zalai Gyűjtemény 40.  471. oldal


Molnár János vízimolnár 
Zalalövőn született 1885-ben, iskoláit is itt végezte. 1903-ban szabadult. 1907-ben bevonult a 48. gyalogezredhez és 1910-ben leszerelt. 1912-ben vált önálló iparossá. 1914-től 1918-ig frontszolgálatot teljesített, és orosz fogságba került. Felesége 1912-től Török Rozália volt, aki szintén a malomban dolgozott. 

Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 163.oldal


Nagy Ferenc könyvtáros (Zalalövő, 1923. április 03. - Ridgefield (USA, 1977. szeptember 7.)
Zalalövői fiatalként 1956-ban, 23 évesen ment ki Amerikába, ahol a  Western Connecticut State College könyvtárosa volt nyugdíjazásáig. Mindvégig részt vett az amerikai magyarság kultúrális életének szervezésében és hagyományápolásában.
Forrás:  Nemzetőr ; 1977/332. ; Katolikus Magyarok Vasárnapja ; 1977/39. 


Németh Károly, Dr. római katolikus pap, plébános
Zalalövőn 1952-1954 között volt plébános, előtte 1948. és1949-ben káplánként működött itt.

Forrás: A zalalövői Szent László király plébánia honlapja (letöltés 2014.02.23.)


Pesty Sándor katolikus pap

1940-42 között volt Zalalövőn káplán.
Forrás: A zalalövői Szent László király plébánia honlapja (letöltés 2014.02.23.)


Pálffy László millei, gyógyszerész 

1882. Külsővaton született. Őse, milllei Pálffy János Zala vármegye örökös táblabírája volt. Tanulmányait Újpesten, majd Budapesten végezte. Működését a klinikai gyógyszertárban kezdte meg, majd éveken át Győrben dolgozott. Encsén lett önálló, utána a mezőhegyesi állami menéshez került mint gyógyszerész, ahol kilenc éven át volt alkalmazásban. Budapesten mint a Müller-gyár vezetője volt több éven át. 1929-ben vette bérbe a zalalövői gyógyszertárat, ahol 1933-ig volt bérlő, majda csabrendeki Szent László-gyógyszertár bérlője lett. 
Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 110.oldal


Pichovszky József körorvos (? - 1879 december)
1880 január 4-én temették.


Sán Ferenc kereskedő
1863-ban Zalaegerszegen született régi nemesi család sarjaként. Nemességét 1638-ban III. Ferdinánd alatt kapták, eredetileg Brassó megyében laktak. Önálló kereskedő volt 25 éven át. Aktiv működése idején részt vett a közügyek intézésében is. Felesége Valgóczi Irén volt.

Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 154. oldal


Szigethy Ferenc, marczali gyógyszerész (? - Zalalövő, 1901. március 1.) 


Sztachó István (Budapest, 1887 - ), a Zalalövői Népbank Rt. elnöke
A gazdasági akadémiát Debrecenben. 1899-ben került Zalalövőre, ahol azóta a saját birtokán gazdálkodik és a bank ügyeivel foglalkozik. Évekig tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak és képviselőtestületének, valamint a vármegyei mezőgazdasági bizottságnak.
Forrás: Békássy Jenő:  Zala vármegye feltámadása Trianon után Bp. : Hungaria, 1930. 223. oldal


Tanai Jenő iskola igazgató
1892-ben Rohoncon született. Iskoláit Körmenden és Csáktornyán végezte. Tanítói működését a Julián Egyesületnél (Bosznia-Hercegovinában működő magyar kulturális egyesület volt.) Sarajevóban kezdte meg. 1914-ben bevonult, mint póttartalékos, 1916-ban orosz fogságba esett. 1919-ben Zalalövőre került, ahol 1928-ig működött. 1929-ben a csabrendeki iskolába került igazgató-tanítóként. 

Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 110. oldal


Tancsics Károly malomtulajdonos
1872. Zalamindszent. Iskoláit Zalalövőn végezte. Iparában Zalamindszenten szabadult fel. 1897-ben lett önálló Zalamindszenten és 1914 óta Zalaszentgyörgyön.
A 20. honvéd gyalogezreddel 28 hónapi frontszolgálatot teljesített az orosz fronton. 
A Községi képviselő- és ipartestület tagja volt.
Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 164. oldal


Thassy Gábor, miskei és monostoriZala vármegyei tiszti főorvos, egészségügyi főtanácsos
Zalalövőn született 1871-ben. Középiskoláit Sopronban, az orvosi egyetemet Budapesten, Grazban és Bécsben végezte. A különböző kórházakban és klinikákon eltöltött gyakorlati ideje után Zalaegerszegen telepedett le, ahol rövidesen keresett és kedvelt orvos lett.
A világháború őt is hadba szólította és a 4. tüzérezreddel az orosz fronton teljesített szolgálatot. 
Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a város képviselő-testületének és kinevezett törvényszéki orvos volt.
Forrás: Békássy Jenő:  Zala vármegye feltámadása Trianon után Bp. : Hungaria, 1930. 192. oldal, 


Thassy Imre, miskei és monostori földbirtokos 1873-ban született Zalalövőn. Iskoláit Sopronban végezte. Önkéntes évét a 20. honvéd gyalogezredben szolgálta, a tiszti vizsga után aktiváltatta magát, de nősülése után kilépett a hadsereg kötelékéből és birtokán gazdálkodott. Felesége Vécsey Irma volt.
Forrás: Békássy Jenő:  Zala vármegye feltámadása Trianon után Bp. : Hungaria, 1930. 192. oldal; Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 92.oldal


Tornyos József római katolikus pap, plébános
1898. február 9-én született Gellérházán. Középiskoláit Zalaegerszegen és Pécsett, theológiai tanulmányait Szombathelyen végezte, ahol fel is szentelték. Egy évig ott volt hitoktató, majd Letenyén 3 évig káplán. 1916-ban bevonult a 20. honvédgyalogezredhez, majd a 14-ik gyalogezredhez helyezték át és frontszolgálat után, mint hadapród őrmester szerelt le. Zalaegerszegen 1925-1929-ig hitoktató és kórházi lelkész volt, majd 2 évig a toronyi új plébánia első lelkésze. Ezt követően, 1931-1933-ban Zalalövőn és Alsóbagodon működött káplánként. 1933. november 1-től pedig Rédicsen plébános. 
Forrás: Zalavármegye ismertetője 1935. - Sopron : Székely ny., 1935. 164. oldal


Veér Vilmos római katolikus pap, esperes-plébános, kerületi tanfelügyelő
A vasmegyei Horvátnádor községben született 1884 március hó 10-én. Középiskoláit Szentgotthárdon és Győrött, teológiát Szombathelyen és a budapesti központi egyetemen végezte. 1907 június 27-én szentelték pappá és Rábahídvégen lett káplán. 1909-től 1911-ig plébánoshelyettes Rábakovácsiban. 1912-ben, a plébánia alakulásakor került Zalalövőre plébánosnak, majd 1927-ben esperes és kerületi tanfelügyelő lett. A világháború kitörésekor lelkészként vonult be a 83. gyalogezredhez, azonban betegsége miatt 1916 júliusban leszerelt.
1934-ig volt plébánosa a városnak. Az 1920-as évektől több társadalmi tisztséget is betöltött:  volt a Katolikus Népszövetség helyi igazgatója, az állami iskolagondnokság, a zalalövői Fogyasztási Szövetkezet, a Daloskör, valamint a Tűzoltó Testület elnöke.
Az 1919-es Tanácsköztársaság, akkor szóhasználattal Kommün idejéből való a következő anekdota: "
A kommün alatt a zalaegerszegi direktórium egyik vezetője, valami Korubek nevű, éjjel 11 órakor tíz terroristával kereste fel a plébánián és felelősségre vonta, hogy a Kunfi-féle vallásellenes rendeletet mért nem hirdeti ki. Mikor ezek látták, hogy nem ijed meg, homlokához tartották a revolvercsövet és tíz percig szótlanul várták a hatást. E barátságos felszólításra sem volt (hajlandó eleget tenni kívánságuknak, mire elfogadták a felkínált helyeket és beszélgetni kezdtek. Végül Dandi, a hírhedt terrorista távozáskor kijelentette: - Látom, főtisztelendő úr elég olvasott ember!"
Az 1920-as, 30-as években több irredenta népszínművet is írt, melyek közül a Lázadók és A magyar föld bosszúja volt a legismertebb.

Forrás: Békássy Jenő:  Zala vármegye feltámadása Trianon után Bp. : Hungaria, 1930. 223. oldal, A zalalövői Szent László király plébánia honlapja (letöltés 2014.02.23.)


Megosztás: