Ma 2020. 02. 26., szerda, Edina napja van. Holnap Ákos, Bátor napja lesz.
NAVA kereső:

 

 

<

2020. Február

>

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

 

 

 

 

 

01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

 

Zalalövő történeti kronológiája

Iőszak Esemény
II. század Germán támadás pusztítja el Zalalövö
Honfoglalás-kor Gyepű őrők, azaz királyi lövők (íjjal) telepesfalva
1337 Zalapataka első okleveles említése, Zubapataka néven
1352 Luuew néven falu
1366 Keresztelő Szent János tiszteletére emelt kőtemplom épül. A falu a Salomváriaké.
1385 Zalamindszent templomának okleveles említése
1414 Zalamindszent első biztos okleveles említése,
1419 Mindszent, másnéven Kerekgárdony említése Salomvár és Lövő mellett
1530 A Pogan (Pogány) család a földesúr
16. század Csapodi István a zalalövői várkapitány, a falu a hadiút mentén
1827-1830  A zalalövői 5 boltozatos régi híd említése
19. század első fele Mezőváros postahivatallal, van zsinagógája is.
1906 A Körmend-Zalalövő-(Őriszentpéter)-Muraszombat vasútvonalat, Zalalövő első vasútját adták át a forgalomnak. Zalalövőn átmenő vasútállomás épül. 

1913. október 8.

Elkészült Zalaegerszeg - Zalalövő vonal, végiggördült az első vonat.
1925  Zalalövőt összevonták a környékbeli településekkel: Pusztaszentpéterrel, Zalamindszenttel és Zalapatakával
1935.  3375 lakos él Zalalövő, kiből  3065-en katolikus,115-en izraelita, 103-an evangélikus, 82-en református,.6-an görög-keleti és 4-en görög-katolikus vallást követnek.
II. világháború 111 katona és polgári áldozatot hozott, köztük a zalalövői zsidóság zömét. Emléküket, neveike a vasútállomás parkjában emelt emlékmű őrzi. Az emlékműölt itt olvasható.
   

 

Honfoglaláskor 


Megosztás: