Ma 2020. 02. 26., szerda, Edina napja van. Holnap Ákos, Bátor napja lesz.
NAVA kereső:

 

 

<

2020. Február

>

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

 

 

 

 

 

01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

 

Zalalövő és vidéke híres szülöttei,elszármazottjai

 

Andor József erdőmérnök (Zalalövő, 1930. október 8. - Nagykanizsa, 2011. augusztusa) Dr. Andor József 1953-ban diplomázott erdőmérnökként. Előbb a Lenti Állami Erdőgazdaságnál, annak megszűnése után a Dél-zalai Állami Erdőgazdaságnál, majd a Csömödéri Vasútüzem vezetőjeként, szakfelügyelőként dolgozott. Később a Dél-zalai Állami Erdőgazdaság igazgatóhelyettes-főmérnöke és a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgató-helyettese lett. Nevéhez fűződik többek közt a csömödéri fűrészüzem korszerűsítése, Nagykanizsán új műszaki erdészet és fafeldolgozó üzem építésének vezetése, részt vett az országos hírű bajcsai nagyüzemi csemetekert és a Budafai arborétum kialakításában. Számos szakmai elismerése mellett megkapta a Nagykanizsa Város Díszpolgára címet (2000), a Zalalövőért-díjat (2005) és a Zala Megye Fejlesztéséért-díjat (2007).
Forrás: Kanizsa Újság 2011. augusztus 8. (nekrológ); Diplomások adattára


 

Cseresnyés Rózsa színész (Zalalövő, 1924. január 19. - Békéscsaba, 1980. május 03.) Pályáját 1945-ben kezdte Győrben a zeneakadémia ének szakát végzett ifjú színésznő. Ezt követően a kecskeméti Katona József Színházhoz, majd 1951-től a miskolci Nemzeti Színházhoz csatlakozott.  1961-ben került szülővárosához legközelebb, a veszprémi Petőfi Színház szerződtette és itt játszott haláláig. Sokoldalú volt, alakított komika, primadonna és drámai hősnő szerepeket egyaránt. Eljátszotta Örzsét Farkas Ferenc: Csínom Palkójában, Ilma szerepét a Csongor és Tündéből, Tótné volt Örkény István Tóték című tragikomédiájában.
Forrás: Zalai életrajzi kislexikonMagyar színházművészeti lexikon 136. oldal; Magyar életrajzi lexikon 4.kötet, 155. oldal


Lékai László római katolikus pap, bíboros (Zalalövő, 1910. március 12 -  Esztergom, 1986. június 12.)
Lékai László bíboros Lung 
Lászlóként látta meg a napvilágot iparos (kályhás) családban. "Lung kályhás fia 1940-ig maga is a Lung nevet viselte. ...  egyszer engem "testestéremnek" titulált" - írta emlékiratában Szabó Ferenc teológus, aki 1956 után a római Vatikáni Katolikus Rádió munkatársa (i.m. 65.oldal).
Középiskolás éveit a nagykanizsai piarista gimnáziumban, majd - miután hatodikos gimnazista korában jelentkezett a veszprémi egyházmegye szeminaristái közé - a veszprémi piaristáknál töltötte. "Lékai egy későbbi interjúban megemlíti, hogy a papi hivatás választásának elmélyülésében és öntudatosodásában nagy szerepet játszott Krizsala Ferenc hittanár egyénisége, aki épp ezekben az években kezdett tanítani Nagykanizsán. 1928-ban a tehetséges fiatalembert egyházi elöljárója Rómába küldte. "A római Német-Magyar Kollégium növendéke volt mint a veszprémi egyházmegye kispapja" (Szabó Ferrenc i.m. 65. oldal)
Pappá szentelésére is az Örök Városban került sor 1934. október 28-án. A Gregoriana (Szent György) Egyetem növendékeként megszerzett teológiai doktorátusát követően 1936-ban hazatért egyházmegyéjébe. 1944. március első napjaiban XII. Piusz pápa Mindszenty József személyében új főpásztort nevezett ki az immár tíz hónapja üresen álló veszprémi egyházmegye élére. Novemberben a nyilasok Mindszenty mellett annak titkárát, Lékai Lászlót is a sopronkőhidai fegyházba internálták. Szabadulásuk után fél évvel Mindszentyből esztergomi érsek lett, Lékai pedig továbbra is titkári feladatokat látott el az új veszprémi püspök mellett. 1948-ban a kommunista hatalom egyházüldöző gépezete őt is utolérte: Balatonlellére, Murakeresztúrra, majd Zalaszentivánra helyezték plébánosnak." (Muzslay Zsitva Ágnes honlapja) Veszprémi apostoli kormányzói és giruss-torasii címzetes püspöki kinevezésére 1972 februárjában került sor, majd 1976-ban esztergomi érsek, illetve bíboros lett.  Sírja az esztergomi bazilikában látogatható.
A szocializmus alatt azért, mert vállalta az együttműködést a szocialista hatósággal, "békepap"-nak nevezték és folyamatos támadások érték, ahogyan Szabó Ferenc is utal erre írásában. Ugyanő azonban nagyon pontosan megvilágítja: a Szentszék sem utasította el a kapcsolatot Kádár Jánosékkal, s az akkori Kelet-Európa katolikus egyházfőinek a Casaroli bíboros által is képviselt "kis lépések" politikáját kellett követniük. Lékai erre vonatkozó mondata "Manapság Magyarországon nem vértanúk kellenek, hanem reálpolitikusok". Casaroli pedig így fogalmazott Kádár szentszéki látogatásakor 1977 júniusában: Különben majd a történelem ítéli meg, helyesen cselekedtünk-e" (Szabó Ferenc i.m. 66.o.)
Lékai László bíboros alakjáról a rendszerváltás után emiatt a szerepvállalás miatt vita alakult ki, mely elfedte sok jó "kis lépését", azaz értékteremtő cselekedetét, melyekre méltán lehetett büszke."Kevesen emlékeznek már arra, hogy a Magyar Szent Korona Magyarországra való visszatérésében Lékai László nagyon sok „kis lépést" tett. Esztergomban 1977.december 29-én helyezte el a Szent Tamás hegyi kápolna falán Becket Szent Tamás emléktábláját ezzel az esztergomi Bánfi Lukács érsek és a canterbury Becket Tamás érsek közötti kapcsolatra emlékeztetve. Ezt a megemlékezést újította fel a Rudnay Sándor Kultutális és Városvédő Egyesület a kilencvenes évek elején.
Lékai bíboros Árpád-házi Szent Margit margitszigeti kultuszát és Boldog Özséb esztergomi bazilikai kultuszát is felelevenítette 1979-ben. 1981-ben megkezdődhetett a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Ház felépítése Leányfalun. Ugyanebben az évben a bíboros vezetésével megtartott máriaremetei zarándoklaton több ezren vettek részt. Szintén 1981-ben került sor Budapesten a XXIII. János pápáról elnevezett öregotthon felszentelésére. Sok nehézség árán sikerült beindítania a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia levelező tagozatát, ahol a laikus hallgatók hároméves képzést követően szerezhettek diplomát. Nevéhez fűződik az ipolytölgyesi gyermekotthon létesítése. Rómában, a Magyarok Nagyasszonya-kápolna létrehozásával a külföldi magyarok találkozóhelyét, az anyaországbeliek zarándokhelyét kívánta megteremteni." (Muzslay Zsitva Ágnes honlapja

Forrás: Muzslay Zsitva Ágnes honlapja; Szabó Ferenc: Séta szülőföldemen. Zalai gyökereim. Zalalövő, 2008. 65-66.


Mátyus Alice szociológus, író, szerkesztő (Zalalövő, 1948. március 25. - )
A Czencz zalalövői földbirtokos család leszármazottja falukutató, majd 1996-tól a Szín - Közösségi Művelődés című szakmai folyóirat alapító főszerkesztője volt. Kiváló szociográfiákat, szociografikus írásokat, filmeket hozott létre.
Könyvtárunkban megtalálható kötetei: Holnapon innen, tegnapon túl; Képzelet; Puszta-falu; Betekintés ; Kígyószisz ; Kőmadár Zuglóban ; El se hagy
Forrás: wikipédia ; Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988.  471 o.


Nagy Ferenc könyvtáros (Zalalövő, 1923. április 03. - Ridgefield (USA, 1977. szeptember 7.)
Zalalövői fiatalként 1956-ban, 23 évesen ment ki Amerikába, ahol a  Western Connecticut State College könyvtárosa volt nyugdíjazásáig. Mindvégig részt vett az amerikai magyarság kultúrális életének szervezésében és hagyományápolásában.
Forrás:  Nemzetőr ; 1977/332. ; Katolikus Magyarok Vasárnapja ; 1977/39. 


Róka István operaénekes (Zalalövő 1941. október 7.- ) Zenei- és énektanulmányait magánúton végezte. 1966- tól 1970-ig az Állami Népi Együttes énekese volt,  1970 óta az Operahámagánénekese. Énekmesterei Ivánkovits Ferencné és Szentendrey Zsuzsa voltak. Kezdeti operaházi szerepeit a nagyszerű muzsikus, Érsek Mária segítségével tanulta. A Bohémélet Rodolfo szerepét pályafutása során több mint 130 alkalommal énekelte. Híres arról, hogy sokszor beugrott és sok előadást megmentett. Minden szerepét eredeti nyelven énekli. Széles repertoárral rendelkezik, különösen a XIX. századi művek (főleg Puccini) állnak közel hozzá. Szinte minden Puccini tenorszerepben megismerhette a budapesti közönség. Főbb szerepei: Cavaradossi (Tosca); Hunyadi László (Erkel F.); Ernani(Verdi); Tannhäuser (Wagner) De volt Pinkerton (A Pillangókisasszony), és Edgardo ( Lammermoori Lúcia) is. Oratóriuménekesként is gyakran fellép.
Forrás: Magyar színházművészeti lexikon; Ki kicsoda a magyar zeneéletben? 546 oldal; Az Operaház honlapja (a társulat bemutatása) 


 

Szabó Ferenc, Dr. író, jezsuita szerzetes
Kálócfán született 1931. február 4-én. Édesanyja a kálócfai Pásztori Júlia és édesapja  a bajánsenyei Szabó János a Weistinger család kálócfai, pusztaapáti birtokán ismerkedtek meg. 1931-ben itt született Szabó Ferenc, majd  1935-ben átköltözött a család a Báró Perényi Bertalan birtokára, Bárómajorba.  Iskoláit 1937-ben Irsapusztán kezdte meg. Ma mind Bárómajor, mind Irsapuszta Zalalövő része.
1943-ban innen Sümegre került a gimnáziumba.
1956-ban emigrált. Belgiumban tanult a jezsuitáknál, majd Párizsban doktorált. Ezt követően 25 évig a Vatikáni Katolikus Rádió munkatársa volt.
Pro Cultura Hungarica díj ill. emlékplakett (1991); Illyés Gyula-díj (1996); Stephanus-díj (2001); Táncsics Mihály-díj (2002); Doctor of Literature (2003); Pro Cultura Christiana-díj (2008); Magyar Örökség díj (2011)

Forrás: Szabó Ferenc: Séta szülőföldemen. Zalai gyökereim. Zalalövő: Zalalövő és Környéke Közéletéért, Kultúrájáért, Környezetéért Alapítvány:  2008.


Szabó István fodrász,  bűvész, (Zalalövő, 1925. - Budapest, 2012. június 16.) Az eredetileg fodrászmester vendégköre egyik tagjától, Herczegh Jánostól tanult bűvészkedni. 1946 óta bűvészkedett, és 1969-ben nyitotta meg a Figaro Bűvészboltot Budapesten. 2006. október 28-án Corodini-emlékgyűrűvel ismerték el munkásságát, 2008. január 22-én Pro Cultura Újbuda díjjal tüntették ki.
Forrás: Magyar mágia. Töredékek a magyar bűvészet történetéből; Aktuális Mágia 2001./5 - Kelle Botond: 32 éve a bűvészet jövőjének szolgálatában


Thassy Gábor, miskei és monostori, Zala vármegyei tiszti főorvos, egészségügyi főtanácsos
Zalalövőn született 1871-ben. Középiskoláit Sopronban, az orvosi egyetemet Budapesten, Grazban és Bécsben végezte. A különböző kórházakban és klinikákon eltöltött gyakorlati ideje után Zalaegerszegen telepedett le, ahol rövidesen keresett és kedvelt orvos lett.
A világháború őt is hadba szólította és a 4. tüzérezreddel az orosz fronton teljesített szolgálatot. 
Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a város képviselő-testületének és kinevezett törvényszéki orvos volt.
Forrás: Békássy Jenő:  Zala vármegye feltámadása Trianon után Bp. : Hungaria, 1930. 192. oldal


Megosztás: