Ma 2020. 02. 26., szerda, Edina napja van. Holnap Ákos, Bátor napja lesz.
NAVA kereső:

 

 

<

2020. Február

>

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

 

 

 

 

 

01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

 

Köz- és magánépületek

Ezen az oldalon a zalalövői köz- és magánépületek történetéből adunk ízelítőt. Az ugyancsak közcélú egyházi épületekről itt olvasható. Bevezető képsoraink utcarészletek különböző korszakokból a 20. századból, többségében Berke József zalalövői lakos képeslapgyűjteményéből idézve.

 

Régi utcaképek Zalalövőről

Kossuth utca, szembent a templommal

Utcarészlet Zalamindszentről, az egykori faluból

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 


Salla Művelődési Központ és Könyvtár

Zalalövő, Szabadság tér 2. alatti könyvtár épülete 1965-ben épült, de 1995 történt meg rekonstrukciója, mely során tetőtere is beépült. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Salla Múzeum és Romkert

 

A S Göcseji Múzeum Salla Kiállítóhelye, a Kossuth utca 3. szám alatt, a posta mellett található.  kiállítása 2003-ban az Év Múzeuma díjat kapta.
A múzeum mellett, a postaudvarból is láthatóak a romok.

A kiállító helyiségekben jelenleg egy 1999-ben rendezett állandó kiállítás van, amelynek címe: Zala megye római kora, valamint egy kamara-kiállítás a 3 terem nagy központi vitrin-jében: Kereskedelem, amphorák és "terra sigillaták".

Az állandó kiállítás első terme a megye római korára jellemző temetkezési szokásokkal foglalkozik, az ezzel kapcsolatos tárgyi anyagot mutatja be. A falak mentén sírkövek, és egy -a csontok befogadására alkalmas - kis kokoporsó (ún. ossuarium) látható. A kövek a Kr. utáni I.-II. sz. fordulójától a IV. sz.-ig keltezhetők. Kiemelkedik közülük a zalabaksai lelőhelyű vadászjelenetet ábrázoló nagy sztélé, amely egy felszabadított rabszolgának és családjának emlékét őrzi, érdekes a bagodvitenyédi kő is, amely úgy ábrázolja a családot (apa, anya és gyermekük), mintha egy múlt század eleji családi fotográfiára készülnének.

 


A terem közepén egy ausztriai lelőhelyű gazdag halomsír makettje látható. A falakon a római kori halomsíros temetkezés elterjedését érzékeltető térképek vannak Közép Európa, ül. Zala megye vonatkozásában. Ezek a térképek jól mutatják, hogy területünk e rítus európai elterjedésének a keleti határán van. A további képek a halomsíros temetkezés építészeti perspektíváit demonstrálják az etruszk temetők halomsírjaitól a Pantheonig. A második terem a mindennapi élet tárgyi anyagát mutatja be Zala megyei leletek alapján.
Lent az egyik gyönyrörű dombormű látható vadászjelenettel.

A vitrinekben a helyben előállított és importált kerámiaanyag, a mécsesek, fémtárgyak, csatok és biztosítótuk (fibulák), ékszerek, író- és varróeszközök, fenőkövek, orsógombok stb. láthatók. 
A falakon térképek, amelyek a lelőhely birodalmon belüli, és a provincián belüli elhelyezkedését mutatják, valamint egy falutérkép, amely a feltárások színhelyeit ismerteti a nézővel. Egy rajzon a romkert nagy villa publicá-jánakrekonstrukciója is szerepel. További képek a provincia római kori anyagának fontosabb, érdekesebb darabjait mutatják be. A harmadik terem tulajdonképpen egy tipikus római ház átriumának installációja. A falakon levő nagyméretű fényképek közül az egyik egy ilyen átriumos pompeji villa belső udvarának fotója. A többi falon a villaépítészet dekorációjának legszebb darabjait láthatjuk (Villa dei misteri, Flóra) egy hispániai villa padlómozaikja, és Hadrianus tiburi villájának képe madártávlatból. A bejárattól jobbra a Zala megyei alsórajki villa színes padló-mozaikjának rekonstrukciós rajza látható. A terem sarkaiban zalalövői hombárok illamfora a legújabban feltárt leletanyagból. A romkertben Salla fő periódusaiból a IV. szd.-i úti állomás nagyobb részlete, és egy II. szd.-i, fürdővel ellátott polgárház helyiségei láthatók.
A IV. szd-i létesítmény méreteire jellemző, hogy falait 270 cm mélyen alapozták, és hogy nincs a mai Zalalövőn ekkora középület, beleértve a templomot és az iskolát is. A romkert mai állapotában ez a hatalmas épület csak félig van feltárva, mégpedig É-D irányú átlójától K felé eső részén. Itt halad el mellette a távolsági kereskedelmet bonyolító Borostyánkő út, amelynek burkolata több helyen eredeti állapotában megmaradt. A falak a körülményekhez képest jó állapotban vannak.
A II. szd.-i fürdő objektumai sokkal rosszabb állagúak, mert ezek védelmét feltárásuk után csak részben tudtuk biztosítani, pedig ennek az épületnek a minősége vetekszik a IV. szd.-i villa publicáéval. 

 

 

Zalamindszenti Tájház


Zalalövőn, a zalamindszenti városrészben, a Petőfi u. 35-ben,  található zsupfedeles parasztház.


A portára két kapun juthatunk. A baloldali nagy kapu a jószágok és a szekerek közlekedését szolgálta, míg a bal oldali kis kapun a ház népe, és a vendégek jártak ki-be. Az udvart L alakban szegélyezi a boronafalú, zsupptetővel fedett ház. A kiskapun belépve jobbról találjuk a pincelejárót. 
A pince a tisztaszoba alatt található. Itt tárolták a krumplit, a zöldségféléket, répát, burgunit (takarmányrépát). A ház teljes hosszában pitvar húzódik. Innen nyílnak a különböző helyiségek. Minden helyiség az udvarról közelíthető meg. Csak a konyha és a hálószoba között van a házon belül ajtó. A ház első helyisége a tisztaszoba, melynek ablakai az utcára nyílnak. A tisztaszobát leginkább vendégek számára tartották fenn, de itt aludtak a lányok is.

 

A mások helyiség a konyha. A konyha legfontosabb "berendezési tárgya" a füstöskemence volt, amely ma már nem látható, mert az 1900-as évek elején helyét az akkor sokkal korszerűbb úgynevezett mászókéményes cserépkemence foglalta el. Ez látható ma is a konyhában. A kályha halványsárga csempéit Lung János kályhás mester (Lékai László bíboros édesapja) égette szomszédos műhelyében. A konyhából nyílik a hálószoba, amelyben az öregek aludtak. A szobában megcsodálhatjuk a 150 éves faragott bútorokat, és korabeli használati tárgyakat.

A hálószoba mögött helyezkedik el a kamra, ahol a különböző élelmiszereket tároltak. A kamra padlójába vájva egy egy méter hosszú és 70 cm mély gödröt találhatunk, amely az 50-es éveket idézi. Ebben a gödörben rejtegették a "feketevágásból" származó húsokat a hatóságok elől. A kamrában volt még a helye a dagasztóteknőnek, a kovászkelesztőnek, valamint a kenyérsütéshez használt kellékeknek. A kamrát az éléskamra követi, ahol a lekvárokat, befőtteket, a télire eltett savanyúságokat tárolták. A gerendákra akasztották fel a füstölt sonkákat, a kolbászokat.

Az épület a kamra után L alakban megtörik, és az istállóban folytatódik. Az istálló nemcsak a tehenek, lovak szálláshelye volt, de itt aludtak télen a fiúk is a gerendába vájt szénával kibélelt priccsen.

 


 

A ház utolsó, egyben legnagyobb helyisége az istállóhoz épített pajta. Itt kaptak helyet a mindennapok mezőgazdasági eszközei, mint a szekér, a rosta, az eke, a szecskavágó, a cséphadaró, a borona. A ház legvégében található a fészer, ahol az állatoknak télire szánt szénát és abrakot tárolták.

Az udvart bal oldalon az ól zárja le, ám ez nem a ház folytatása, hanem különálló építmény a disznók, baromfik és a birkák, juhok számára.
Az udvar dísze még a lövői porták elengedhetetlen kelléke a kerekes kút is.
A porta mögött terül el a házhoz tartozó, mintegy két holdas birtokocska.A ház eredetileg az 1986-ban elhunyt Kovács Sándor tulajdona volt, akinek nagyon sokat köszönhetünk, mert nemcsak a városra (akkor még falu) hagyta a birtokot, hanem szakavatott tanácsai nagyban segítették a szakszerű helyreállítást is.

 

Városháza, és közigazgatási intézmények

 

Városháza

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Oktatási és szociális intézmények

 

Általános Iskola

Zalalövő, Rákóczi u. 1. szám alatt található az Általános Iskola épülete. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

♦♦♦

Zalamenti és Őrségi Szociális Alapszolgáltatási Intézmény, Czencz-ház

Zalalövő, Kossuth utca 4., ma a Zalamenti és Őrségi Szociális Alapszolgáltatási Intézmény működik benne. Korábban bőlcsödeként is működött a Mátyus Alíz családjának valamikori szép épülete.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

♦♦♦

Strandfürdő. "A II. világháború előtt strandfürdője is volt a városnak, közel a jelenlegi Zala-hídhoz, jól kiépített kabinokkal" Forrás: Molnár László: Az őrség kapuja. 68.oldal Ma a Borostyán tóban lehet fürdőzni.

 

 

Régi magánházak, neves lakóépületek

 

Lékai László bíboros szülőháza

Lékai László római katolikus pap, bíboros Zalalövőn, született ebben a zalamindszenti házban (Zalalövő, Petőfi Sándor utca 33. ) 1910. március 12-én Lung László kályhás mester fiaként. A ház ma magántulajdonban van.

 

♦♦♦

Földművesszövetkezet boltja  és az MDP és szakszervezeti székház. 1946. szeptember 8-án létrejött az első földművesszövetkezet. 

 

 


Megosztás: