Ma 2020. 02. 26., szerda, Edina napja van. Holnap Ákos, Bátor napja lesz.
NAVA kereső:

 

 

<

2020. Február

>

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

 

 

 

 

 

01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

 

Zalalövő és városrészei

Zalalövő

A római korban a Borostyánkő-út és Zala (Salla) folyó kereszteződésében alakult település neve a Zala folyónév és a Lövő településnév összetétele. A Lövő elnevezés eredete az Árpád-kori telepesekre, a királyi lövőkre (íjászokra) utal.

Zalalövő képeslapokon


Zalalövő térképeken

A második katonai felmérés (1809-1869) során készült térképeken a 19. század közepi településeket, a mai város részeit jelentő Lövőt, Patakát, Mindszentet, és Fernekágat már látjuk. Forrás: A második katonai felmérés elektronikus adatbázisa 

Zalalövő, Fernekág és Irssa (puszták) a Magyar Országos Levéltár kataszteri térképadatbázisában 1859-ből. Itt csak néhány részletet közlünk a nagy terjedelmű térképekből. Ekkor szomszédjai: délről Kozmadombja, Kerkakutas, keletről Keményfa, Zalapataka, északról Zalaháshágy, Szőcze, nyugatról Zalamindszent.

 


 

Városrészek, korábbi falvak, nagyobb lakott helyek

 

Zalalövő város Zalalövő (és részei Irsa és Fernekág puszták, kisebb puszták, majorok), Zalapatka, Zalamindszent, Pusztaszentpéter települések 1925-ben ideiglenesen egyesültek, majd 1926. november 26-án végleg. 

 

Budafa

Budafát (és a hozzá tartozó Bederfa pusztát), mely korábban közös tanácsot tartott fenn Zalalövővel,  1981. december 31-én egyesítették Zalalövővel. A Magyar Orszá-gos Levéltár kataszteri térképadatbázisában 1877-ből. Itt csak néhány részletet közlünk a nagy terjedelmű térképekből.


Fernekág és Irsa puszták

A középkortól kezdve a Zalalövő legnagyobb kültereként a város központjától délre, a zalabaksai úttól keletre fekszik Nagyfernekág és "kistestvére" Kisfernekág, tőlük délebbre pedig Irsa és Méhes puszták. Az 1877-es kataszteri térképen Fernekág része a Danyi-völgy, Dedes, Morva, Nyerges, Irsa-puszta (Irssa alkaban is szerepel) Fernekággal együtt már a 17. században feltűnik Zalalövő részeként. A 20. században iskolát is fenntartott, ide jártak a közeli majorok, így a Báró-major gyermekei is. Magyar Országos Levéltár kataszteri térképadatbázisából idézzük az 1859-ben készült térképrészletet.

"1273-ban Jerse föld, tehát a mai Irsa puszta mellett említik Férnekág patakot, amelytől a Lövőtől délkeletre fekvő falu a nevét vette; ugyanakkor olvasunk itt egy Havas nevű vízről is. Szőce (Zelche) határjárásában, Irsa vidékén találkozunk 1265-ben Redege  patakkal (Redugey) és Redege forrással; ennek a pataknak Pacsapataka neve is volt, mert elfolyt Pacsa mellett, amely ma puszta Lövőtől délnyugatra. Amikor 1341-ben megjárták a határt Keresztúr más néven Sygar és Csütörtökhely között, akkor Fernekág patakon átkelve elérték a Sze1ence ág nevű patakhoz ott, ahol ez a Havas vízébe torkollott" 
Forrás: Holub József: Zala megye középkori vízrajza. Zalaegerszeg: Zalamegyei Tanács, 1963.8. oldal.


Pusztaszentpéter

Pusztaszentpéter mára teljesen elnéptelenedett. A Magyar Országos Levéltár kataszteri térképadatbázisából nagy felbontásban is elérhető 1858-as kataszteri térképen Pusztaszentpéter határtában találhatjuk a Szt. Péteri-völgyet, a Szénégető-völgyet, Töllest, szomszédai ekkor  keletre Méhes, délen Kerka(kutas), nyugaton Csöde,  északkeleten pedig Zalamindszent.


Zalamindszent

Zalamindszent temploma Árpád-kori emlékeket őriz. Lékai László bíboros szülőhelye is ebben a faluban, mai városrészben áll. Határába tartozik az 1877-es kataszteri térkép szerint a Patak hegy. Szőczei patak, mely a Borostyán tavat táplálja, a  Császár-völgy, Pacsa puszta. Szomszédai északról Szőcze, nyugatról Felsőjánosfa, Csöde, délről Pusztaszentpéter, Kerkakutas, Zalamindszent a Magyar Országos Levéltár kataszteri térképadatbázisában 1877-ből. Itt csak néhány részletet közlünk a nagy terjedelmű térképekből.

 

 


Zalapataka

Zalapataka 1925-ig önálló falu, templommal. Határába tartozik ekkor Konkolitza. 
A
 Magyar Országos Levéltár kataszteri térképadatbázisában nagy felbontásban elérhető egy 1858-as kataszeri térképen, s melyből itt  néhány részletet közlünk csak, szomszédjai Zalaháshágy, Budafa, Keményfa (ma Keménfa), és Zalalövő. 

 


 


Megosztás: